Az angyal szárnyal…

2007 október 17. | Szerző: szeretetangyal |

       

             …a mai nap kulonleges volt…nagyon kulonleges. Reggel elmentem a kotelezobe, ahol, nem is gondoltam hogy ilyen buli is lehet. Mert hát valljuk be, a kotelezo dolgok kozott sokszor akadnak kínossak, kényelmetlenek, vagy egyszeruen nagyon unalmassak. De ez a nap valamiért más volt mint a tobbi. A kotelezo dolgok kulonlegessé és pozitívvá váltak, szerencséssé és boldogítóvá egyszerre. Elosszor is sikerult az, amire nem készultem, s még jobban sikerult az, amire készultem. Olyan emberek hallgattak meg, akik azelott nem hallottak engem, és olyan emberektol kaptam elismerést, akik azelott lenéztek. Eloszor éreztem magam megbecsultnek a pozitívumaim miatt, és ez adott egyfajta erot, boldogságot, szeretetet és derut. Onnan már happyn jottem haza és nem érdekelt semmi gond, félretettem a ,,legyen végre világbéke,, már oly kopott fogalmat és elovettem a ,,légy boldog, mert van miért!,,-et. Ez a tény feldoppingolta a szívem, megerosítette a lelkem. Délután volt egy pici gondom, de a sok barát, szeretet, deru mellett ez a gond volt a legkisebb gondom már nemis tudom mi óta. Ha így visszagondolok, lehet, hogy kicsit lehangolta az a hatalmas elánomat, de jott az este…a barátnommel már 2 hete vettunk jegyet egy eloadásra, amire az ismeroseink azt mondták, megéri. Hát eljott az eloadás napja, elegánsan fololtoztem, kicsinosítottam magam és kiváncsian áltam elébe ennek a mai estének. A barátnommel beultunk erre az illeto koncertre, felléptek a Close harmony friends vokálénekescsoport, akik csak a saját hangjaikkal kisérték a saját énekeiket. Az egész follépésnek olyan hatalmas pozitív kisugárzása volt, hogy amikor a koncert végén elénekelték a I feel you good-ot, én azt gondoltam folrobban a szívem az oromtol, olyan erot adtak a zenén keresztul, amelyet már ilyen módon nagyon régen nem kaptam…kulonleges…s mikor befejezték az éneklést, éreztem, hogy egy részem a teljes angyalból egésszen megújult. A barátnommel még sokáig beszéltunk egymás kozott a kultúrház elott, és éreztem mind a kettonkon azt a bizsergést, azt a zenét, amit ma este ez a 8 ember saját énjével adott nekunk, és ami már orokké ott marad a szívunkben mint szép emlék egy gyonyoru boldogító napra, ami keveset vett el tolunk, de annal tobbet adott. Szeretném, ha mindenki tudná, mennyire becsulom ezt a napot, és mindenkinek, aki ma hozzájárult az én boldogságomhoz nagyon koszonom!!!!!!!!!!!!!!!!

 

                                    Dont vorry be happy!!!!!!!!!